Online könyvek
Az beszéli helyesen anyanyelvét, aki ismeri és használja környéke, a vidék, a táj, a tágabb értelemben földrajzi egység településeinek nevét, e nevek anyanyelvi formáit, azokat a közelebbi és távolabbi helységneveket, ahol ősei megtelepedtek, élték mindennapi küzdelmüket fennmaradásukért.
Terjedelmében e szerény kiadvány címe - Erdélyi magyar családnevek - némileg félreérthető. Ugyanis a névtani szakirodalom magyar családnevek terminuson csak a magyarból értelmezhető, magyarázható családneveket érti, s ezektől elkülöníti a magyarban idegen családneveket, noha mindkét kategóriába besorolt neveket ugyanazon nép, a magyar anyanyelvű, magukat magyar nemzetiségűnek valló, a magyar kultúrát magukénak érző, tehát magyar személyek viselik. Mindkét névtípust, a magyar családneveket meg az idegen eredetű magyar családneveket el lehet és el kell különíteni, de nincs okunk az idegen eredetű családneveket a „magyar családnevek” fogalmából kirekeszteni. Tartalmát tekintve könyvem tárgya tehát: mutatvány az erdélyi magyarság családneveiből.
A kereszténység felvétele, a középkori egyházi élet mély nyomot hagyott a magyar településnevek keletkezésében. Különleges szerepet töltöttek be az egyházi épületek: az akkoriban egyház-nak nevezett templomok, plébániatemplomok, az önálló pappal nem rendelkező kápolnák, a szerzetesi rendházakhoz kapcsolódó kolostorok. Szóhoz jutottak az egyházi helységnevek születésében az egyházi személyekhez köthető tulajdonviszonyok. ...