E-könyvek
A családnevek kutatásának, vizsgálatának gazdag szakirodalma van, mind történeti, mind jelenkori, a mai helyzet leírásának vonatkozásában. E szakirodalomhoz azonban csak a névtanos nyelvész/történész jut hozzá, csak ő tud benne tájékozódni, eligazodni. Szükséges azonban, hogy a tudománynépszerűsítés révén a köznapi ember is névtani ismereteket nyerjen, akit főleg az érdekel, mi lehet családja, környezete neveinek magyarázata. Nyelvművelő és tudománynépszerűsítő tevékenységem állandó kísérője volt ez az érdeklődés.
A nyelvismeret tartozéka a helységnévismeret. Az beszéli ugyanis helyesen anyanyelvét, aki ismeri és használja környéke, a vidék, a táj, a tágabb értelemben vett földrajzi egység településeinek nevét, e nevek anyanyelvi formáit, azokat a közelebbi és távolabbi helyneveket, ahol ősei megtelepedtek, élték mindennapi küzdelmüket fennmaradásukért.
A régi váradi nők a honleányi hűség és szeretetben Szigetvár és Eger nőivel egy színvonalon álltak, a mai váradi nők is minden tekintetben megérdemlik a jó honleány nevet...
Az 1946-ban kiadott Várad a viharban című kordokumentum Zsolt Béla előszavával kezdődik. A kötet riportregénynek is felfogható, mely a nagyváradi zsidók és az ukrán fronton dolgoztatott, megkínzott munkaszolgálatosok sorsát vezeti végig nagy részletességgel. A deportálást megélt tanúk elmondásai alapján felvázolt hiteles kép megrendítő és érdekfeszítő történetet tár elénk.
A nyelv gazdagsága és sokszínűsége vitathatatlan. A kérdés csak az, hogy ki-ki birtokában van-e a nyelvi és nyelvtani változatoknak, ismeri-e a stilisztikai lehetőségeket, a fogalmazás és szerkesztés szabályait? Az igenlő válaszért mindent meg kell és kellene tennie a családnak, az iskolának, a közösségnek, mindannyiunknak. 240 írás!
Honnan fakad az a gyűlölet, amely porrá zúzza az egyént, s a közösséget –bármilyen közösséget – az önpusztítás szakadékába sodor? Ki irányítja valójában sorsunkat? Lehet-e a paroxizmusig vitt ellentétekből végleges válaszokat kapni a lélek legmélyebb zugaiba rejtett kérdésekre? Van-e bennünk, akár morzsányi nagyság? Avagy mindnyájan nevetségesek vagyunk? Erre keresi a választ K. Vencel, aggmenhelyi gondnok, Sorbán Attila A püspök úr pálinkát iszik című regényében.
„Aki ennek a borzalmas háborúnak a történetét megírja, elejétől végig a magyar baka himnuszát fogja megírni. A magyar bakáét, aki rettenthetetlen energiával vetette meg kemény lábát a harcban álló Európa minden vértől itatott földdarabján, minden könnytől és verítéktől áztatott szikláján. ...
Demonstrációs célzattal összeállított, ingyenes, kereskedelemben nem kapható, kísérleti jellegű példányszámban nyomtatott publikáció, amely remélhetőleg, bár csupán résnyire, de kinyitja az ajtót azok számára is, akik kívül esnek a virtuális galaxison.