Könyvek

Márton Gyula jelentős és különös személyisége volt az erdélyi magyar nyelvtudománynak és az egyetemnek, a Bolyainak, majd a Babeș–Bolyainak. Szakmai pályája mintegy negyven évet ölel föl, egyetemi pályája közel három évtizedet, tanszékvezetői működése kettőt.

A kötetben Márton Gyula szakmai útját és nyelvészeti munkásságát foglalták össze.

„Nincs Európának még egy városa amelyet gyávábban, gyalázatosabban és jóvátehetetlenebbűl sebzett halálra a fasizmus. (…) A magyar irodalom és újságírás nevében, s a holtak és a holtak emlékéért élők nevében köszönöm Katona Bélának, hogy e könyvében emlékjelet állít azoknak, akiknek nem adatott meg a tömegsír sem, de akik örökös alacsony felhőként fognak kavarogni Európa egén, amíg meg nem hasad az ég kárpítja és nem jön a végítélet. (…)

A fasizált magyarság azonban úgy vélem, e könyvből az eddigieknél is többet tud meg arról, ami létjogát az Isten és a civilizáció előtt végleg megingatta. És én hiszem, hogy Nagyvárad felébredt lelkiismerete és forradalmi népe igazságot szolgáltat a holtaknak és az élőknek.”

Zsolt Béla

Budapest, 1946

Az 1946-ban kiadott Várad a viharban című kordokumentum Zsolt Béla előszavával kezdődik. A kötet riportregénynek is felfogható, mely a nagyváradi zsidók és az ukrán fronton dolgoztatott, megkínzott munkaszolgálatosok sorsát vezeti végig nagy részletességgel. A deportálást megélt tanúk elmondásai alapján felvázolt hiteles kép megrendítő és érdekfeszítő történetet tár elénk.

Jelen kötetünk műfaja várostörténeti kismonográfia és főleg ismeretterjesztő jellegű, de tudományos igénnyel a történész szakmának is szeretne kiinduló pontokat nyújtani a város történetének főbb kérdései megközelítésében. Kötetünk a kezdetektől napjainkig mutatja be a városunk közel ezer éves történetét, amely meg-megszakított, de mégis szerves folyamatot alkot, felvázolja a város történetének főbb eseményeit és kérdéseit anélkül, hogy részletes elemzésekbe bocsátkozna.

Napjainkban sokat beszélünk egészséges lokálpatriotizmusról, városi identitásról, a hely szelleméről, értékeink tiszteletéről és szeretetéről, mégis azt tapasztaljuk, hogy városunk történetének ismerete egyre jobban szűkül, talán csökken az erre való törekvés. A helyi információ - a globális áradatban - jelentősen felértékelődött, viszont, hogy helyi szinten megfelelően eligazodjunk a felvetődő kérdések sokaságában, szükséges ismernünk városunk fejlődésének szakaszait.

Tudatában voltam annak, hogy a hadtörténészek, a hadszintérkutatók már feldolgozták ezt a témát. De könyvemben nem a négyes honvédek világháborúban való részvételének hadtörténeti megközelítésére törekedtem  – ez amúgy is a szakemberek feladata –, hanem arra, hogy a hadszíntéri események tömör összefoglalása mellett, elsősorban a korabeli sajtóanyagok felhasználásával párhuzamba állítsam a tűzvonalbeli és a hátországi eseményeket. (Péter I. Zoltán)

Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka versei.

"A kötet nem pattant ki egyszerre hét zsenit Jupiter homlokából. Még mások is vannak. De a hétmagyarok mind költők és mind magyarok. A Holnap köti össze őket. Az olvasó is érezni fogja, hogy nem testvérek, nem hasonlítanak egymásra. Más tájakon kóborol mindegyik és mindegyiknek másképpen szól a muzsikája. Egyenként rajzoljuk le őket, együtt a földdel, amelyből sarjadzottak." Antal Sándor, 1908

Ristampa

A könyvet a társaság megbízásából Kollányi Boldizsár állította össze

Kiadás éve és helye: 1909, Budapest

Ristampa

A könyvet a társaság megbízásából Kollányi Boldizsár állította össze

Kiadás éve és helye: 1909, Budapest

Ristampa

"Adz Endre indulásáról szól írásom, meg arról a Nagyváradról, ahonnan elindult. Nem költészetével, hanem egyéniségével foglalkozik, felel arra a kérdésre: hogyan nőtt a huszonkétéves érmindszenti fiú a kőrösparti városban nyolc esztendő alatt Ady Endrévé?" Antal Sándor, 1937

Ristampa

Ristampa